A Mester és Margarita

Alig hoztam létra ezt a blogot, máris van egy ezzel kapcsolatos örömöm..
Ahogy szerkesztgettem a profilt, a kedvenc könyvekhez beírtam Bulgakov: A Mester és Margaritát.. és eszembe jutott, hogyan is jutottam én oda, hogy elolvassam ezt a remek könyvet... Amikor tavaly otthon voltam egyik este, csak kapcsolgattam a tévét össze-vissza, és megálltam egy kicsit a Duna-tévénél. Ment valami filmes dolog, nem tudtam mire vélni, gondoltam meglesem több percre is, hogy mi az. Amit láttam az nagyon tetszett. Megnéztem a teletexten mi is ez a műsor. Csodálkozva láttam, hogy egy orosz tíz részes sorozatról van szó, A Mester és Margaritáról. Hm, ismerős volt a cím, eszembe is jutott, hogy az egy regény, de még nem nagyon hallottam róla korábban miféle, csak a címét, meg hogy orosz... ez így nem nagyon kötötte le a figyelmem. De az a pár perc részlet rögtön megfogott és elhatároztam, hogy nem nézem tovább a sorozatot, hanem inkább elolvasom a könyvet. Szerencsére otthon meg is volt, mert elég sok klasszikus irodalmi mű van otthon polcokon porosodva, olvasás nélkül.
Elolvastam. Nagyon bejött a mű. Hatása alá kerített. Utána viszont meg már nagyon meg akartam nézni a sorozatot is róla, de sehol nem találtam.
Most viszont, ahogy így eszembe jutott, gyorsan rákerestem, hogy hátha megtalálom valahol. És siker! Megvan! Tyű, nagyon jó. Még nem néztem meg, de mielőbb meg fogom tenni. Csak ennyi az örömöm most hirtelen.
És ím A Mester és Margarita sorozat lelőhelye: http://kovezett.wordpress.com/category/a-mester-es-margarita/

Ajánlom mindenkinek a könyvet is, mert nagyon jó.

Valami kezdet

Üdv mindenkinek!

Ím elkezdődött valami. Nem tudom kinek, minek lesz ez jó, de gondoltam kipróbálom. Egyre többen csinálnak netes naplót, így terveim szerint beállok a sokadalom közé. Jelenleg mondjuk fogalmam sincs arról, hogyan is fog ez menni - viszonylag sűrűn, újabb gondolatokat táplálva bármi iránt, ami eszembe jut.

Olykor ez elég jól szokott sikerülni... sok hülyeség összegyűlik néha, ami aztán le nem írva csak magában gondolat formájában kering bennem, amíg egy újabb gondolat nem kerül helyébe.

Szóval most elkezdtem ezzel a bejegyzéssel, és nem tudom mikor is lesz ennek folytatmánya.

Valószínű: egyszercsak.